Terroir - A Velencei-hegység

A fenti képen Nadap, balra mögötte a Templom-hegy (325 m), középen a Nyír-hegy (262 m) és kicsit jobbra a Csúcsos-hegy (268 m) látható. A fotó a  Bence-hegy (232 m) oldaláról, a kőbánya tetejéről készült.

A Velencei-hegységre leginkább jellemző kőzet, a gránit, kb. 280-300 millió évvel ezelőtt, a karbon korban keletkezett. A karbon időszak ( 375-285 millió éve) a Variszkuszi hegységképződés, nagy kéregmozgások időszaka, ekkor egy alábukó kontinentális lemezszegély megolvadásával, magasabbra nyomulásával, majd még mindig nagy mélységben ( 2-5 km) történő kikristályosodásával alakult ki a gránit.

A következő 250 millió év a fedőrétegek, majd a gránit lepusztulásával telt, az egykori fedő szilur-devon korú palaburok csak foszlányokban lelhető fel a hegység néhány pontján. Jelentősebb geológiai esemény csak az eocén közepén jelentkezett, ekkor andezit törte át a gránitot, ez a vulkanizmus tagja volt egy a Déli-Alpoktól az Északi Középhegységig tartó vulkáni ívnek. Habár ezek a vulkánok csak 35-40 millió évesek, nyomukat már alig találni, az eredeti formák csak roncsokban láthatók a hegység ÉK-i részén. Telérek, kürtőkitöltések maradtak meg, illetve a vulkáni utóműködés hatására keletkezett kvarctelérek, átkovásodott vulkáni anyagok. A pusztulás a jégkorszakban volt a legerősebb, maga a Velencei-tó a jégkorszak után, a Balatonnal egyidőben keletkezett, kora mindössze 10-12 000 év.