Ars poetica

Urbi és Zoli

Imádunk dolgozni a szőlőnkben! Imádunk -5 fokban metszeni, és 45 fokban fürtritkítást végezni! Előre érezzük a szánkban a saját borunk ízét! Előre látjuk a Variszkusz palackokat a barátaink asztalán. Igazság szerint, nincs olyan mozzanata a nadapi Csúcsos-hegy lábánál végzett szőlészeti munkának, amit ne szeretnénk. Emiatt tudjuk, hogy kiváltságosak vagyunk, és ezért még sokáig fogunk szőlő munkával és szép borok készítésével foglalkozni. Nincs tudásunk, mégis a legmagasabbra tesszük a lécet. Ha a szőlőt elviszik a seregélyek - legyintünk egyet. Ha a telepített oltványok nem erednek meg - újrakezdjük a telepítést. Ha a teljes termést elveri a jég - együtt kacagunk. Mi vagyunk a Nadapi Bolondok. Ez a mi hitvallásunk.
Bácsi Zoltán és Urbán Zsolt


A címketervezőnk

Brigitta a címketervezőnk

A szőlőben élő barátunk :)

Variszkuszi gyík

Facebook

Megosztás a facebookon

Omar Khajjám: Rubájiát
A misztikus bor


55.
Mindig csak, mindig örök szócsaták?
Miért nyujtani a meddő vitát?
Miért akarsz izes szőllő helyett
levegő-fürtöt vagy fosztott csutát?


56.
Bölcs tobzódás szökött szivembe; lásd:
új asszony hoz házamba új varázst;
a vén, meddő Észt elhagytam, hogy a
Szőllő Lányával kössek újra nászt.

 

57.
Mert kutattam, mi a Föl, mi a Le,
néztem, a Van nincs-e, a Nincs van-e,
vitt mérce, szám, ész, s nem volt semmi más
oly mély s igaz, mint kupám feneke.

58.
„Sokat számoltál s így lett végre jobb
naptárad, éved?” – kérdik. – Ah, dehogy!
Csak töröltem a meg nem született
Holnapot és a halott Tegnapot!

59.
Csók, bor és mámor: minden oda tér,
ahol minden kezdődik s véget ér;
igyál! igyál! – holnap holt ajakad
a föld alól kupát hiába kér!

60.
A korcsmában ültem busongva, hol
hűs esthomály borongott, amikor
egy fényes Angyal szállt be, korsaját
felém nyújtva: „Igyál!” – S ez volt a Bor.

61.
A Bor, a fő-fő Ész, mely a sivár–
agyú hetvenkét bölccsel szembeszáll;
a nagy Büvész, ki életünk kopott
ólmából színaranyat kalapál;

62.
a nagy Mahmud, aki a rémteli
kínok csomóit mind kettészeli
s a gond sötét gyászhordáit büvös
forgószél-karja játszva szétveri.

63.
Fentről jött, hogy vidítsa életünk;
mért gyalázod a Bort, az égi Bűnt?
Ha áldás: mért ne innók, míg lehet?
S ha átok: mondd, ki adta őt nekünk?!

64.
Elátkozzam a balzsamos gyönyört,
remélve balgán, hogy agyongyötört
éltem után szentebb bor tölti meg
kupám, ha már a porban összetört?!


(Szabó Lőrinc fordításában)

Ha valakit érdekel Omar Khajjám összes rubájía, akkor:

http://terebess.hu/keletkultinfo/omarszabo2.html)

 

Vissza az idézetekhez

 

 

 
Támogatja a Joomla! by